Pesten volt a korház,
hol anyám szült engem
öt napot kellett,
a túlparton lennem.
 
A hatodik naptól,
a jobb parton élek,
Budáé a szív,
s övé a lélek.
 
Tégla vagyok én
Buda várfalában,
apró macskakő
minden utcájában.
 
Billentyű vagyok,
Budának szívében,
őrző bástyája
sasmadár képében.
 
Bennem él Buda,
s én őbenne,
mert nélküle én sem,
s a világ sem lenne.
 
S ha majd por leszek
a földben egykoron,
Budának nő virág
hófehér síromon.